A csírákban és mikrolemezekben található vitaminokról, ásványi anyagokról és rostokról
A csírák és a mikronövények a megnövekedett vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt igazi tápanyagforrások.
Vitaminok
Számos vitamin mennyisége megnő a csírázás során. A B-vitamin segít a szénhidrátok, zsírok és fehérjék lebontásában.
A folsav segít új sejtek és vörösvérsejtek létrehozásában. Ez a vitamin különösen fontos a test növekedése és a terhesség alatt.
Még az A-vitamin szintje is megemelkedik, amikor a magvak csíráznak.
Pontosabban a karotin kapja a lendületet. A karotin olyan anyag, amelyet a szervezet A-vitaminná alakíthat. Létfontosságú a látás, a bőr és a nyálkahártyák megfelelő működéséhez. A magzat fejlődéséhez is elengedhetetlen.
Ami a C-vitamint illeti, a legtöbb magban kezdettől fogva nincs meg, de a csírázás során alakul ki. A C-vitamint egyáltalán nem tartalmazó hajdina és quinoa magokra összpontosító kutatás során kimutatták, hogy két-három napos csírázás után a C-vitamin szintje elérte a 24 milligrammot 100 gramm csíránként. Referenciaként a C-vitamin ajánlott napi mennyisége 75 milligramm. Ez a vitamin antioxidánsként működik a szervezetben, és segíti a porc- és csontszövet építését.
Még az E-vitamin szintje is megemelkedik a csírázás során. Ez a vitamin antioxidánsként működik, és többek között védi testszöveteinket.
Íme néhány példa azokra a csírákra és mikronövényekre, amelyek nagy mennyiségű vitamint tartalmaznak, amelyek fontosak az energia-anyagcsere és az idegrendszer egészsége szempontjából:
C-vitamin: A brokkoli-, lucerna- és mustárcsíra gazdag C-vitamin-forrás. Ez a vitamin fontos az immunrendszer számára, és segíti a vas felszívódását.
A-vitamin: A mungóbabcsíra kiváló A-vitamin-forrás. Ez a vitamin fontos a szem és a bőr egészsége szempontjából.
K-vitamin: A brokkoli, a lucerna és a káposztacsíra jó K-vitamin forrás. Ez a vitamin fontos a véralvadáshoz és a csontok egészségéhez.
B-komplex vitaminok: A mungóbab csíra, a kukorica és a zabcsíra gazdag forrása a B-komplex vitaminoknak, mint például a tiaminnak, riboflavinnak, niacinnak és folsavnak.
A csírák azonban nem sokat adhatnak nekünk, ha B12-vitaminról van szó. Ez egy vitamin, amit az állatvilágból kell beszereznünk. A vegánoknak különös gondot kell fordítaniuk a B12-vitamin pótlására.
Az a félreértés, hogy a csírák B12-vitaminban gazdagok, abból fakad, hogy a baktériumok termelik ezt a vitamint, és baktériumok szaporodhatnak a csírákon. De ezt nem akarjuk, hogy megtörténjen, mert akkor a baktériumok mennyiségének növekedését is kockáztatjuk. Ebben az értelemben a termesztési tanácsok betartása és a Babylon Garden magvak kizárólagos használata nagyon fontos a baktériumok kialakulásának megakadályozása érdekében. Ezeket könnyű észrevenni a szürke pelyhes heveder és a kellemetlen szag révén.
Ha ilyen problémákat tapasztal, dobja ki a magokat az Ishtar tálcáról, majd alaposan tisztítsa meg a tartályt és a rácsot.
Ásványok
A magvak többféle ásványi anyagot tartalmaznak, mint például vas, magnézium, cink és kalcium. A fitinsav megköti az ásványi anyagokat a magvakban, és megnehezíti azok felszívódását. A csírázás során foszfor szabadul fel a fitinsav molekulából, hogy biztosítsa a csírázó magvak foszforszükségletét.
Minél több foszfor szabadul fel, a fitinsav annál jobban gátolja a többi ásványi anyag hatását. Így az ásványi anyagokat a növény könnyebben tudja felhasználni, mi pedig könnyebben felszívódnak, ahogy megesszük a csírákat. Hát nem fantasztikus a természet?
Az ásványi anyagok elősegítik a szervezet különböző folyamatait. Bár nincs szükségünk belőlük nagy mennyiségre, mégis létfontosságúak számunkra.
Rost
Az élelmi rost főként a zöldségekben található, ezek oldódnak vagy oldhatatlanok. Gondoljon arra, hogyan viselkedik a zab, amikor pehelyt készítünk, vagy mi történik, ha a lenmagot forró vízzel keverik. A gyümölcsben lévő pektin az oldható rostok egyik példája.
Az oldhatatlan rostokra példa a különféle magvakat körülvevő héj. Az oldható és az oldhatatlan rostok különböző mennyiségben lehetnek együtt ugyanabban az élelmiszerben.
A csírázás révén az oldható rostok mennyisége valamelyest növekszik, míg az oldhatatlan rostok mennyisége csökken. Általában nő a rostszint.
Mind az oldható, mind az oldhatatlan rostok tömeget adnak az élelmiszernek. Az oldható rostok jó telítettségérzetet biztosítanak, mert a tápanyagok lassabban szívódnak fel a szervezetben, ami alacsonyabban tartja a vércukorszintet (alacsonyabb GI).
Az oldhatatlan rostok alacsonyabban hatnak a bélben. A gázképző anyagok, a hüvelyesek, például a bab, a lencse és a borsó olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek bélrendszeri zavarokat és gázképződést okozhatnak. Ezeket az anyagokat oligoszacharidoknak nevezik, és egyfajta szénhidrát, amelyet emésztőenzimeink nehezen emésztenek meg.
Általában ajánlott a nagy mennyiségű oligoszacharidot tartalmazó magvakat vízbe áztatni, és a vizet néhányszor cserélni a gázképződés minimalizálása érdekében. A csírázás még jobban csökkenti ezeket az anyagokat. Miután a magok és a bab 2-6 napig csíráztak, szinte az összes gáztermelő anyag eltűnik.